Párterápia – amikor már nem a kapcsolat mentése a fő cél
Ha valaki eljut odáig, hogy felmerül benne a párterápia ötlete vagy szükségessége, akkor már nagyjából ott tart, hogy az IQ-ja és EQ-ja is jelzi: a helyzet komoly. Ha pedig az egyik fél fejben már eldöntötte, mi lesz, akkor onnantól szinte mindegy, milyen eredményt hoz a terápia – csodát a szakértők sem fognak tenni.
A párterápia ilyenkor legfeljebb arra lehet jó, hogy felkészülj a saját védelmedre. Ezt vagy használni fogod a későbbiekben, vagy nem – de ha nem építed ki a védelmi alapokat, akkor később sem lesz mit elővenned.
Ezért, ha sor kerül a párterápiára, minden alkalmat rögzíts. Teljesen mindegy, mit mond a szakértő, hogy “nem kell felvétel” – ez nem az ő dolga, és nem is érdekli igazán senkit, ha tiltakozik.
A találkozók során a szakértő megpróbálja majd felmérni a helyzetet, feladatokat adhat, és kérdéseket tesz fel. A legfontosabb, hogy tisztán, érthetően és jól hallhatóan mondd el:
- soha nem bántalmaztad a másikat,
- nem sértetted meg sem szóban, sem gondolatban, sem fizikailag,
- soha nem érezhette úgy, hogy félnie kellene tőled.
Normális esetben a másik fél is ugyanezt fogja mondani. Ha ezt rögzítetted, akkor már van egy fontos nyilatkozat, ami a te védelmedet szolgálja. Sajnos tapasztalat, hogy a “Jaj, engem bántalmaztak” történetet sokszor készséggel elhiszik, még akkor is, ha semmilyen konkrétum nincs mögötte – és vannak, akik ezt ki is használják.Ezt kb. úgy képzeld el, hogy ha megkérdezik a bántalmazottól, mondjon konkrétumokat, akkor csak pislog, mert neki csak annyit tanítottak be, hogy elég annyit mondani. Persze a felkészültebbje el tud olyan hazudozásba menni, hogy a pislogni se lesz időd felsorolás közben.., és el fogják hinni neki, mert ez a társadalmi norma.
Érdemes azt is megjegyezni, ha a másik fél a terápia során elmondja, mi a valódi célja – például, hogy el akar költözni –, mert ezek később még fontosak lehetnek.
Sok sikert a párterápiához – még ha nem is a kapcsolat megmentése, hanem inkább a saját biztonságod a cél.